Sokkal több ruhát vásárolunk, mint 20 éve, de kb. feleannyi ideig hordjuk őket. A fast fashion valódi ára
Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi.
TovábbA szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.
TovábbAlvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbA jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak
A REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról, ha van megfelelő politikai akarat.
TovábbA kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
Egy nemzetközi kutatás alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra és jelentős az ezek miatti düh aránya. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére és a mentális megkönnyebbülés mellett növeli a helyi jóllétet is.
TovábbPercenként 13 millió dollárral támogatjuk meg a természet rombolását, pedig ennek töredéke elég lenne annak megóvására
Ha jól bánnánk velük, akkor a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, hozzájárulva a víz- és élelmiszerbiztonság, az egészség, a biológiai sokféleség és a gazdaság fenntartásához is.
TovábbKevésbé válhat jégpályává télen az ország a felmelegedés miatt. Ónos esők és klímaváltozás
Magyarország Európán belül a leginkább kitett területe az ónos esővel sújtott időszakoknak (novembertől márciusig, de leginkább decemberben és januárban), mivel hazánkban gyakoriak a hideg légpárnás helyzetek.
TovábbÁllami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, és emiatt a tűzifa is drágább
Magyarországon öt nagy biomassza erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik.
TovábbNem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, egyelőre azonban inkább több a bizonytalanság és a hátráltató tényező.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbMég annál is sokkal drágább mindannyiunknak itthon a hús és a tej, mint amit a bolti árak mutatnak
Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert: a növényi termékpályák fejlesztése sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
TovábbEgy gazdaságos és tiszta energiától esik el a magyar lakosság a kormányzat szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja miatt
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot.
TovábbHavazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
TovábbOszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbGyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbÉvtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
TovábbViszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptember-októberi időszakot is
Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek részben örülni is lehetne, de az összkép továbbra is a felé mutat, hogy érdemes volna betartani a párizsi klímacélokat.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbMa még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet
Ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.
TovábbÉvi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna
Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.
TovábbSegíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energia a békési földrengések árnyékában
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. A békési földrengések miatt a geotermiával kapcsolatos felröppent aggodalmakat szeretnénk eloszlatni ebben az írásban.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbNem szabadna és nem is feltétlenül kell felszántani a mélytengereket a zöld átállás oltárán
A mélytenger több milliárd tonna kritikus nyersanyagot rejthet, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, azonban a bányászat negatív hatásai miatt a tudósok elővigyázatosságra intenek.
TovábbElkerülhető volna, hogy a tavalyi legsúlyosabb aszály három-négyévente forduljon elő a század végére Magyarországon
A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is.
TovábbA haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
TovábbTavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában
A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása.
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbBiztonságos közlekedés nélkül csak álom marad a fenntartható és élhető város is
Az olyan városokban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is. Szerkesztőségi közlemény a július 1-jei halálos gázoláshoz kapcsolódóan.
TovábbExtrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbSzélvihar után az ország – mi várható a jövőben? A klímaváltozás hatása a szélviharokra Magyarországon
Másfélfok szerkesztőségi hozzászólás – A klímaváltozás várható hatása a szélviharokra Magyarországon.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbEsik vagy nem esik? Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző: népi jóslat a számok tükrében
Az elmúlt 52 év hazai csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Ugyanakkor a Medárdot követő 40 napban valamelyest megnövekedett az extrém, 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma Magyarországon.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbKutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek
Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületet (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
TovábbNégyéves a Másfél fok
4 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbAki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés
Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik.
TovábbMiért lesz még érdemes élni 2123-ban Magyarországon? Műanyag égbolt filmkritika
A 100 év múlva játszódó, posztapokaliptikus világban a környezeti-éghajlati válság kiteljesedett, az ökoszisztémák összeomlottak, a föld terméketlen, az állat- és növényvilág kipusztult a bolygóról. A kérdés, hogy lehet-e, kell-e bő 18 ezer napot élni ebben az új világban, és ha igen, miért?
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbÁtgondolt városzöldítéssel a társadalmi egyenlőtlenség is csökkenthető volna
Az IPCC szerint a zöld dzsentrifikáció előnyben részesíti a gazdag városi lakosokat a városzöldítési projektekben. Egy magyar kutatás szerint is a környezeti igazságosságnak a várostervezés alapfogalmává kell válnia.
TovábbJó irányba is billentheti a társadalom a klímamérleg nyelvét, és recept is van hozzá
Megmutatjuk, hogy a társadalomban előidézhetünk olyan pozitív fordulópontokat, amelyekkel a fenntarthatóság felé vezető rendszerszintű társadalmi-gazdasági-technológiai változások felgyorsíthatók.
TovábbAzonnali kibocsátás-csökkentés nélkül alig lehet tartósan fagyos tél Magyarországon a század végére
Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát és elkerüljük a melegedő telek negatív hatásait.
Tovább2022 időjárási szélsőségei – ha hagyjuk magunkat hozzászokni, annak súlyos következményei lesznek
Az antropogén eredetű éghajlatváltozás attribúciós tanulmányok szerint megnövelte az extrém események bekövetkezésének valószínűségét és a jövőben a gyakoriság és az intenzitás növekedésével is számolnunk kell a szimulációk szerint.
TovábbAz energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatása szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben.
TovábbAz olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma
A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.
TovábbAranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások
Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbMérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importot
Az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel nemcsak az élelmiszerellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenthetnénk.
TovábbFokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni
Az erdőkre mind éghajlatvédelmi, mind energiagazdálkodási, mind biodiverzitás szempontból szükség van. Meg kellene találni az egészséges egyensúlyt, ami mindhárom igényt képes kielégíteni, ehhez viszont szükség lenne egy, a szaktárcákon átívelő komplex tervezési folyamatra, mielőtt a tűzifaéhség maradandó kárt okoz az erdőinkben.
Tovább