A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.
TovábbAlvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbA jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak
A REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról, ha van megfelelő politikai akarat.
TovábbAz EU új 2040-es klímacélja közelebb vinné a blokkot a klímasemlegességhez, de Magyarország inkább gáncsolja azt
Magyarország azon kevesek közé tartozott, akik nyíltan gáncsolták az ambiciózus 2040-es uniós klímacélt. A tagállamoknak júniusig kell benyújtaniuk az aktualizált nemzeti energia- és klímatervüket, amelyet Magyarországnak is javítania kellene.
TovábbPercenként 13 millió dollárral támogatjuk meg a természet rombolását, pedig ennek töredéke elég lenne annak megóvására
Ha jól bánnánk velük, akkor a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, hozzájárulva a víz- és élelmiszerbiztonság, az egészség, a biológiai sokféleség és a gazdaság fenntartásához is.
TovábbKevésbé válhat jégpályává télen az ország a felmelegedés miatt. Ónos esők és klímaváltozás
Magyarország Európán belül a leginkább kitett területe az ónos esővel sújtott időszakoknak (novembertől márciusig, de leginkább decemberben és januárban), mivel hazánkban gyakoriak a hideg légpárnás helyzetek.
TovábbÁllami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, és emiatt a tűzifa is drágább
Magyarországon öt nagy biomassza erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik.
TovábbKockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza, hogy a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbMég annál is sokkal drágább mindannyiunknak itthon a hús és a tej, mint amit a bolti árak mutatnak
Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert: a növényi termékpályák fejlesztése sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
TovábbEgy gazdaságos és tiszta energiától esik el a magyar lakosság a kormányzat szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja miatt
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot.
TovábbAz „olajozott” klímatárgyalások eredménye a fosszilis energia alkonyát ígéri, de számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott – COP28 helyszíni értékelő
A 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.
TovábbOszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbGyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbRengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
TovábbViszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptember-októberi időszakot is
Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek részben örülni is lehetne, de az összkép továbbra is a felé mutat, hogy érdemes volna betartani a párizsi klímacélokat.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbMa még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet
Ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.
TovábbAz olajóriások még mindig trükköznek, de egyre több klímaperben vonják őket felelősségre
A világ 25 legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közül 24-nek nem hitelesek a klímavédelmi céljai, de a társadalom (már) nem eszköztelen a klímaromboló nagyvállalatokkal szemben: mára nagyjából 60 klímapert indítottak világszerte „a piszkos 100” ellen, akik a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 70%-áért felelősek.
TovábbSegíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energia a békési földrengések árnyékában
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. A békési földrengések miatt a geotermiával kapcsolatos felröppent aggodalmakat szeretnénk eloszlatni ebben az írásban.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbNem szabadna és nem is feltétlenül kell felszántani a mélytengereket a zöld átállás oltárán
A mélytenger több milliárd tonna kritikus nyersanyagot rejthet, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, azonban a bányászat negatív hatásai miatt a tudósok elővigyázatosságra intenek.
TovábbTeljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás
Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk.
TovábbA haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
TovábbTavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában
A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása.
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbExtrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbSzélvihar után az ország – mi várható a jövőben? A klímaváltozás hatása a szélviharokra Magyarországon
Másfélfok szerkesztőségi hozzászólás – A klímaváltozás várható hatása a szélviharokra Magyarországon.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbKutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek
Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületet (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbA klímaváltozás hatásos mérséklésén múlik, hogy lesz-e hazai fehérbor a jövőben Magyarországon
Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat.
TovábbNégyéves a Másfél fok
4 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbAki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés
Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik.
Tovább„Újságírás és tudomány” – a projekt lezárult, a munka folytatódik tovább
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbHa a nőkön múlna, hatékonyabb klímapolitikát folytatna a világ, de minden téren alulreprezentáltak
A nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában és az erőforrások fenntartható kezelésében, de még mindig alulreprezentáltak a döntéshozásban.
TovábbJó irányba is billentheti a társadalom a klímamérleg nyelvét, és recept is van hozzá
Megmutatjuk, hogy a társadalomban előidézhetünk olyan pozitív fordulópontokat, amelyekkel a fenntarthatóság felé vezető rendszerszintű társadalmi-gazdasági-technológiai változások felgyorsíthatók.
TovábbAzonnali kibocsátás-csökkentés nélkül alig lehet tartósan fagyos tél Magyarországon a század végére
Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát és elkerüljük a melegedő telek negatív hatásait.
Tovább2022 időjárási szélsőségei – ha hagyjuk magunkat hozzászokni, annak súlyos következményei lesznek
Az antropogén eredetű éghajlatváltozás attribúciós tanulmányok szerint megnövelte az extrém események bekövetkezésének valószínűségét és a jövőben a gyakoriság és az intenzitás növekedésével is számolnunk kell a szimulációk szerint.
TovábbAz energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatása szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben.
TovábbÍgy lehetne (egyszer) sikeresen perelni a magyar államot klímaügyben
A hazai jogszabályi környezet sem elégséges a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez, a jelen hibáit a jövő generációira tolná át a gyakorlatban. Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog stb.) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot.
TovábbAranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások
Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbMérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importot
Az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel nemcsak az élelmiszerellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenthetnénk.
TovábbFokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni
Az erdőkre mind éghajlatvédelmi, mind energiagazdálkodási, mind biodiverzitás szempontból szükség van. Meg kellene találni az egészséges egyensúlyt, ami mindhárom igényt képes kielégíteni, ehhez viszont szükség lenne egy, a szaktárcákon átívelő komplex tervezési folyamatra, mielőtt a tűzifaéhség maradandó kárt okoz az erdőinkben.
TovábbTörténelmi lépés a tünetek kezelésére, de kibocsátás-csökkentési szempontból csőd – COP27 helyszíni értékelő
A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított ENSZ klímatárgyalások (COP27) ismét keserédes eredménnyel zárultak vasárnap hajnalban Sharm el-Sheikh-ben.
Tovább