Alvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbA jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak
A REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról, ha van megfelelő politikai akarat.
TovábbAz EU új 2040-es klímacélja közelebb vinné a blokkot a klímasemlegességhez, de Magyarország inkább gáncsolja azt
Magyarország azon kevesek közé tartozott, akik nyíltan gáncsolták az ambiciózus 2040-es uniós klímacélt. A tagállamoknak júniusig kell benyújtaniuk az aktualizált nemzeti energia- és klímatervüket, amelyet Magyarországnak is javítania kellene.
TovábbA szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk
A földhasználat szempontjából egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek.
TovábbKevésbé válhat jégpályává télen az ország a felmelegedés miatt. Ónos esők és klímaváltozás
Magyarország Európán belül a leginkább kitett területe az ónos esővel sújtott időszakoknak (novembertől márciusig, de leginkább decemberben és januárban), mivel hazánkban gyakoriak a hideg légpárnás helyzetek.
TovábbÁllami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, és emiatt a tűzifa is drágább
Magyarországon öt nagy biomassza erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik.
TovábbKockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza, hogy a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat.
TovábbDrágábban akarod eladni vagy kiadni a lakásod, házad? Fektess energetikai korszerűsítésbe!
A közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok hazánkban is több, mint 50%-kal érhetnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbMég annál is sokkal drágább mindannyiunknak itthon a hús és a tej, mint amit a bolti árak mutatnak
Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert: a növényi termékpályák fejlesztése sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
TovábbEgy gazdaságos és tiszta energiától esik el a magyar lakosság a kormányzat szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja miatt
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot.
TovábbAz „olajozott” klímatárgyalások eredménye a fosszilis energia alkonyát ígéri, de számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott – COP28 helyszíni értékelő
A 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.
TovábbHavazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbGyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbRengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
TovábbJönnek a zöld munkahelyek, de hiányzik a képzett munkaerő
A klímasemleges gazdasághoz zöld munkahelyekre van szükség, de egyelőre nyolból hét ember nem rendelkezik semmilyen szükséges zöld kézséggel, ezért átfogó képzési rendszer kell, hogy biztosítsuk az igazságos átmenetet.
TovábbViszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptember-októberi időszakot is
Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek részben örülni is lehetne, de az összkép továbbra is a felé mutat, hogy érdemes volna betartani a párizsi klímacélokat.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbMa még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet
Ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.
TovábbAz olajóriások még mindig trükköznek, de egyre több klímaperben vonják őket felelősségre
A világ 25 legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közül 24-nek nem hitelesek a klímavédelmi céljai, de a társadalom (már) nem eszköztelen a klímaromboló nagyvállalatokkal szemben: mára nagyjából 60 klímapert indítottak világszerte „a piszkos 100” ellen, akik a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 70%-áért felelősek.
TovábbSokkal nehezebb előrejelezni és egyre több lesz belőle. Villámaszályokra is készülhet a magyar mezőgazdaság
A Magyarországra is veszélyt jelentő villámaszályok gyorsan kialakulhatnak, és a "normális" állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatják. Az alkalmazkodás részét képezi az előrejelzések fejlesztése és a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbNem szabadna és nem is feltétlenül kell felszántani a mélytengereket a zöld átállás oltárán
A mélytenger több milliárd tonna kritikus nyersanyagot rejthet, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, azonban a bányászat negatív hatásai miatt a tudósok elővigyázatosságra intenek.
TovábbTeljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás
Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk.
TovábbA párizsi klímacélok betartásával érhetnénk el, hogy ne egy hosszú hőhullámos időszak legyen a nyár a jövőben az Alföldön és Budapesten
Azonban ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk.
TovábbTavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában
A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása.
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbBiztonságos közlekedés nélkül csak álom marad a fenntartható és élhető város is
Az olyan városokban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is. Szerkesztőségi közlemény a július 1-jei halálos gázoláshoz kapcsolódóan.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbSzélvihar után az ország – mi várható a jövőben? A klímaváltozás hatása a szélviharokra Magyarországon
Másfélfok szerkesztőségi hozzászólás – A klímaváltozás várható hatása a szélviharokra Magyarországon.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbA szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája, ha kevesebb méreggel töltenénk fel
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbKutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek
Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületet (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbA klímaváltozás hatásos mérséklésén múlik, hogy lesz-e hazai fehérbor a jövőben Magyarországon
Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat.
Tovább8 ország elérte, több mint 90 kitűzte, de a végrehajtás hitelességén múlik a sikeressége. Klímasemlegességi kisokos
A klímasemlegesség mihamarabbi elérésével jó eséllyel stabilizálható volna a globális felmelegedés mértéke, de pontosan mit kell ehhez tenni?
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbAki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés
Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik.
Tovább„Újságírás és tudomány” – a projekt lezárult, a munka folytatódik tovább
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbVanuatutól Romániáig egyre többen a bíróságon akarják rákényszeríteni a kormányokat a hatékony klímapolitikára
Egyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbHa a nőkön múlna, hatékonyabb klímapolitikát folytatna a világ, de minden téren alulreprezentáltak
A nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában és az erőforrások fenntartható kezelésében, de még mindig alulreprezentáltak a döntéshozásban.
Tovább„Újságírás és tudomány” – téli eredmények, formálódó együttműködések
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbAzonnali kibocsátás-csökkentés nélkül alig lehet tartósan fagyos tél Magyarországon a század végére
Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát és elkerüljük a melegedő telek negatív hatásait.
Tovább2022 időjárási szélsőségei – ha hagyjuk magunkat hozzászokni, annak súlyos következményei lesznek
Az antropogén eredetű éghajlatváltozás attribúciós tanulmányok szerint megnövelte az extrém események bekövetkezésének valószínűségét és a jövőben a gyakoriság és az intenzitás növekedésével is számolnunk kell a szimulációk szerint.
TovábbAz energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatása szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben.
TovábbÍgy lehetne (egyszer) sikeresen perelni a magyar államot klímaügyben
A hazai jogszabályi környezet sem elégséges a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez, a jelen hibáit a jövő generációira tolná át a gyakorlatban. Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog stb.) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot.
TovábbEzek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása
A földgáztermelés felskálázása hosszú távon inkább súlyosbítani fogja az energia- és klímaválságot, mintsem enyhíteni azt. Az igazi megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, a megújulók felskálázása, és az energiahatékonyság javítása lenne.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbMérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importot
Az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel nemcsak az élelmiszerellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenthetnénk.
TovábbFokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni
Az erdőkre mind éghajlatvédelmi, mind energiagazdálkodási, mind biodiverzitás szempontból szükség van. Meg kellene találni az egészséges egyensúlyt, ami mindhárom igényt képes kielégíteni, ehhez viszont szükség lenne egy, a szaktárcákon átívelő komplex tervezési folyamatra, mielőtt a tűzifaéhség maradandó kárt okoz az erdőinkben.
TovábbTörténelmi lépés a tünetek kezelésére, de kibocsátás-csökkentési szempontból csőd – COP27 helyszíni értékelő
A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított ENSZ klímatárgyalások (COP27) ismét keserédes eredménnyel zárultak vasárnap hajnalban Sharm el-Sheikh-ben.
TovábbSalátatermesztés a pincében. A jövő élelmiszer-termelése vagy csupán kisegítő lehetőség a vertikális mezőgazdaság?
Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a talajok kimerülése mind kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A vertikális farmok megteremtik a lehetőséget arra, hogy beltérben, a világon bárhol, egész évben, azonos minőségű növényeket termesszünk, vegyszermentesen és a hagyományos mezőgazdasághoz képest sokkal kevesebb víz felhasználásával.
Tovább